Újragondolt kerékpártúra a Velencei-tó körül
Velencei-tó könnyen megközelíthető vonattal vagy akár autóval is, ezért a napsütéses hétvégéken megnőhet a kerékpáros forgalom.
A Velencei-tóra érkező bringások a látnivalók miatt vagy kifejezetten edzés szempontjából érkeznek, mert ez a klasszikus kör aránylag jó minőségű aszfalttal rendelkezik, néhány óra alatt teljesíthető a közel 30 kilométeres táv. Viszont azok, akik valami újdonsággal szeretnék kiegészíteni a megszokott tókört, akkor az északi part emelkedőkben és nyugalmas útszakaszokban gazdag kerékpárutat is találhat.
Velence mindig tartogat valami varázslatos hangulatot, ezért innen kezdtük a kibővített tókerülésünket. A májusi hónap nem sok meleg és napsütéses napot tartogatott. Reggeli indulásunknál fel kellett öltözni, mert a szél még jobban erősítette bennünk a hűvös tavasz érzését.
A jól kitáblázott kerékpárúton hagytuk el a várost, majd Bence-hegy irányába fordítottuk bringáink kormányát. Aránylag nem sok emelkedővel kell megküzdenünk,ha a megszokott tókört rójuk, de a Bence-hegyre combos emelkedős szakasz vár ránk. Felfelé haladva néha oldalra pillantottunk és már akkor látszott, megéri felküzdeni magunkat kerékpárjaink nyergében. A kilátó alatti parkolóból még alig látszott a tó a fák miatt, de a 20 méter magas kilátóból már igazán pazar látványban lehetett részünk.
Bencze Istvánról kapta a hegy a nevét, aki a környék első sikeres szőlőtermesztője volt. 1988-ig egy olajfúró torony állt ezen a magaslaton. Egy német turista lezuhant a toronyból, ezért életveszélyesnek nyilvánították. Mivel lebontani, elszállítani nem tudták a szerkezetet, ezért a robbantás mellett döntöttek a szakemberek. 30 évet kellett arra várni, hogy ismét egy kilátóból lehessen látni az elterülő Velencei-tavat. A Kruppa Gábor és Merkel Tamás alkotása Betonvirág nevet kapta:
„A gyönyörű táj elemi erőit is megjelenítő, szélfútta fára, hajlott levélkehelyre, virágsziromra, fosszíliákra, esetleg kígyó vagy vízisikló fejére emlékeztető”- a készítők szerint.
Bármelyik irányból nézzük, más alak, forma fedezhető fel benne. A 118 lépcsőfokot megmászva viszont pompás panoráma tárul elénk a Velencei-tóra.
Kellően elteltünk a látvánnyal, ezért bringára is pattanunk, mert a közeli Nadapon a szintezési ősjegyre is kíváncsiak voltunk. Az út természetesen még csendesen emelkedett, csak az oldalszél nehezített a tekerésünket.
A táblákat követve balra kanyarodtunk a főútról,hogy megtekintsük a Nadapi szintezési ősjegyet.
Ez a magasság mérésnek hazai legfőbb viszonyító pontja, amely a térképészet és az építészet egyik legfontosabb meghatározója.
1994-től egységes magassági rendszert hoztak létre Európában. Ehhez mérten határoznak meg egyes földrajzi fogalmakat is, mint például az Alföld definiálását.
Innen több túraútvonal is indul, murvás úton akár vissza is lehet menni a Bence-hegyre. Viszont az aszfaltozott utat választottuk folytatásnak, így feltekertünk Nadap főutcájára és a sukorói útra fordítottuk bringáinkat. Autósok ritkán járnak erre, de az utca közepétől már csak a kerékpárosoké a szakasz.
Egy darabig az erdő ölelésében jó minőségű kerékpárúton haladtunk egészen Sukoróig.
A Velencei-hegység valóságos geológiai múzeum, az úttól nem messze található a Gyapjaszsák is, vagyis az ingókövek. A felszíneken a kőzet aprózódása, mállása folyamatos az időjárás miatt, ezért az évek alatt a kövek elváltak egymástól, élei lekoptak. Vissza is tértünk a kerékpárútra a Pákozd-Sukorói Arborétum és Vadaspark mellé. A bringások számára több tároló is rendelkezésre áll, így egy kis pihenőt tartva, felfedezésre váró látnivaló várja az élményeket gyűjtő kerékpárosokat.
Követve a kerékpárutat, egy rövid gurulás után már meg is érkeztünk Pákozdra. A Miskahuszár szobor a település szélén található, táblák jelzik az irányát.
Ez a világ legnagyobb huszárszobra, amely 100 tonna betonból készült és 13,01 m magas.
Katonai hungarikumnak tekinthető a magyar huszárságot jelképező szobor. Az alkotók célja az volt, hogy a társadalmi, nemzeti büszkeséget felélesszék a huszárág iránt és ráirányítsák a jövő nemzedék figyelmét dicsőséges tetteikre.
Innentől a már megszokott szakaszon folytattuk az utunkat Velencei-tó körül, de a Császár-víz kerékpárúttal is kibővíthető.
A Velencei-hegység még felfedezésre vár, ezért hamarosan visszatérünk, hogy bemutassuk a rövid emelkedőkben gazdag útvonalakat.
A cikkben szereplő fotók a Magyar Turizmus Média Kft. tulajdonát képezik, azokat interneten, nyomtatott formában, vagy bármilyen más módon megjelentetni, másolni, közölni tilos. A fentiektől eltérni kizárólag a www.bringazas.hu oldal üzemeltetőjének írásos engedélyével van lehetőség.
