Téli felfedező kerékpártúra Szentendrén, a Dunakanyar kapujában
2020-ban nőt Szentendre népszerűsége, mert Budapestről már kerékpárúton is eljuthatunk a Duna-part egyik legszebb városába.
Szentendre évek óta töretlen népszerűségnek örvend, ennek kulcsa talán abban rejlik, hogy képes megújulni, miközben megőrzi múltjában rejlő varázsát. Budapestről már bringával is kényelmesen elérhető kerékpárúton, nincs más dolgunk, mint élvezni a Duna, a hegyek és a művészi városka lenyűgöző összhangját.
Kerékpárral több irányból is megközelíthetjük a várost. Az EuroVelo 6 útvonala keresztül szeli a várost, így északról, a Duna mentén érkezhetünk. A nyugatról a Visegrádi-hegységből ereszkedhetünk le a folyóparti városba. Kora ősszel pedig arról számoltunk be, hogy átadták a Dera-patakon átívelő kerékpáros hidat, ezzel megkönnyítve a fővárosból érkezők bringások biztonságos közlekedését. A Szentendre déli határában található, 36 méter hosszú, szabad nyílású felépítmény újszerű megoldásával méltán pályázhatnak a szakemberek és a kerékpárosok elismerésére.
Az elsősorban turisztikai célokat szolgáló, kényelmes, 3,30 m széles kerékpárúton 22 db forgalomcsillapító sorompó segíti a biztonságos közlekedést. Az ivókutakkal is felszerelt egyedi kialakítású pihenőhelyeken igényes játékok is biztosítják a felhőtlen kikapcsolódást, a kétnyelvű információs táblák pedig a környékbeli látnivalók felfedezését segítik.
A hídtól tovább haladva a Lupa-tavat érjük el, majd ezt követően a vadregényes ártéri szakaszon jutunk ki a Dunasétányra, Budakalász kedvelt üdülő övezetébe. Az új szakasz a Barát-pataknál ér véget, ahol csatlakozik a Római-parti kerékpárúthoz. Az 5,6 kilométeres szakasz 1,378 milliárd forintból valósult meg.
A Dunával párhuzamosan futó kerékpárúton megállásra csábítja az utazókat a folyó kanyargó látványa. A út felé boruló fák látványa pedig lassításra int, mert hiába a hangulatos kép, a nyirkos falevelek csúszóssá tehetik az útburkolatot.
Ahogy beérkezünk a városba, a gyerekek és a felnőttek is kellemes környezetben pihenhetnek meg. A Duna közelségében játszótér, kültéri kondipark és a hatalmas zöld tér igazán üdítő minden bringás számára.
Mielőtt a kerékpárút véget érne, egy hatalmas tábla hívja fel a figyelmet a biztonságos közlekedésre. A bringások mellett a gyalogosok is szívesen töltik az idejüket a városban, ezért saját magunk és mások testi épségét figyelembe véve fokozott óvatosságra intenek.
A információs táblák lépten-nyomon segítenek eligazodni, melyik irányba folytatódik az EuroVelo 6 útvonala, hol találjuk a főbb nevezetességeket a városban.
Szentendréhez néhány kisebb település csatlakozott az évszázadok során, melyek hagyományos elnevezéssel bíró városrészek, így például Izbég és Derecske. Évek alatt egyre jobban nőtt a város lakossága, akik a főváros zsúfoltságából menekülve, itt találták meg nyugalmukat. Sajátos mediterrán hangulata vonzza a turistákat, amely egyben oly sok művészt is a városba csábít.
Kanyargós, keskeny macskaköves utcácskái, a szűk sikátorok, a szorosan összesimuló belvárosi apró házak, mind jellegzetes képet alkotnak. A Fő tér előtt találhatjuk a Pajor-kúriát, a Barcsay Múzeumot, ill. a Szabó Károly cukrászmester által alapított híres Szamos Marcipán Kiállítás és Látványműhelyt.
2020-tól egy különleges címmel is büszkélkedhet, ugyanis Szentendre az Európai Örökség címet viseli.
Szentendre utcáin megelevenedik múltja, így megismerhetjük történelmét. Mint például a Kossuth Lajos utcában a 18. századi pestisjárvány áldozatainak emelt Flórián kápolna mögötti területen az egykori római város. A Pozsarevacska-templomot elhagyva a Bükkös-patak hídján keresztül érhetjük el a város „főutcáját”, a Dumtsa Jenő utcát. Az utcától keletre, a Duna-parton látható a Dunakorzó. Árvízvédelmi okokból építették át, ma sétálóutca.
Miután bringával bejártuk a város nevezetességeit, a Duna lábánál megpihenve igazán megkoronázza a túránkat az előttünk elterülő látvány.
