Bükki kerékpártúra hazánk legmagasabb fekvő fennsíkjára
Több mint 1100 barlang található a Bükki Nemzeti Park területén, amelyből 45 fokozottan védett.
Táv: 15 km, Sebesvízi út, BNP őrház – Jávorkút – Nagy-mező
Nehézség: 5 / 4
A téli gyalogtúrák alkalmával már többször jártunk a Bükkben, de sajnos a köd miatt gyakran elmaradt a gyönyörű panoráma, így megfogatuk, amint lehetőség nyílik, terepre merészkedünk bringával. Már egy éve hű társunk a Bianchi Allroad gravel kerékpár, azóta tart a nagy szerelem, egy külön cikkben megosztjuk tapasztalatainkat. A teljes körtúránk kb 50 kilométer volt, de annyira szép az ébredező természet, hogy 2 részletben mutatjuk be az útvonalat. Ez az első szakasz trekking, sőt szárazabb időben országúti bringával is járható. A másik beszámolónkban a Három-kő és a Tar-kő csodálatos kilátását mutatjuk be, ahová már csak technikásabb úton juthatunk el. Mountain bike és gravel bringásoknak ajánljuk a 2 kilátó pontot, de a Bükk szívében nyomokban találhatunk aszfaltozott, vagy murvás utat.
Jávorkútra a Garadna-völgyéből kezdtük el a tekerést, a Sebesvízi út, BNP őrházánál kanyarodtunk az emelkedőre. Felfelé haladva akadt 9-10 %-os láberősítő, viszont az erdei út, a friss levegő, a lassabb tempó tökéletes volt arra, hogy élvezhettük az erdő varázslatos hangulatát.
A Bükki Nemzeti Park területén tekertünk, így ismerkedjünk meg vele közelebbről is. Magába foglalja a Bükk legszebb, természeti értékekben leggazdagabb részeit.
Néhány érdekesség:
- Magyarország egyik első nemzeti parkja.
- Területe 41834,2 hektár, melynek 94,27 %-a erdő borítja.
- Fokozottan védett terület, erdőrezervátum: 6622 ha.
- A nemzeti park területén belül csupán három apró, állandó lakosságú település található: Répáshuta, Ómassa és Felsőhámor (Lillafüred).
- Több mint 1100 barlang található a nemzeti park területén, amelyből 45 fokozottan védett.
- Több tájvédelmi körzetre tagolódik: Lázbérci- , Hollókői- , Mátrai-, Borsodi Mezőség- , Karancs-Medves- , Kelet-cserháti, Hevesi Füves Puszták-, Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet
- Magyarország 100 legmagasabb hegycsúcsa közül 59-et a Bükkben találjuk
- Korábban az Istállós-kő (959m) volt a legmagasabb csúcsa, hivatalosan már Kettős-bérc déli oldala (960,7m).
Akad néhány elágazás, amelyek tartogatnak még izgalmas helyeket, látnivalókat, ilyen például a Sebes-víz felé tartó szakasz. A célunk a “kövek megmászása” volt, így ezeket az utakat majd máskor felfedezzük. Jávorkúton ne essünk pánikba, ez egy térerőmentes környék 685 méter magasságban. Helyette friss forrásvizet kapunk és tiszta levegőt, ahová egyre többen járnak kirándulni. Luc- és vörösfenyő alkotta fenyvesek veszik körbe, sőt 1887-ben úgynevezett Svédfenyvessel telepítették be, mely nevét a fák Svédországból hozatott magjairól kapta. 2010-ben itt mérték hazánk legmagasabb csapadékösszegét, ez 1555 mm volt.
Néhány kátyús szakaszt leszámítva, egész jó minőségű volt az út, Jávorkút után már a fakitermelés miatt sáros, havas részek váltották egymást. A bükki kéken tekertünk, de a Kecskelábi pihenőnél tettünk egy rövid, 1-2 kilométeres kitérőt, hogy megnézzük a völgyet.
Kár lett volna kihagyni a Lendeczky utat, sajnos végéig nem jutottunk el, mert a Garmin 1030 Plus nem erre vezette az irányt. A kék égbolt, a fenyők sötétzöld színe, napsütés és a vékony hótakaró a fák tövében, tökéletes képet nyújtott ezen a kora márciusi túrán.
Ez az út egészen Bükkszentkeresztig tart, elhalad egy erdészeti emlékű és néhány töbör mellett is, miközben a 800 méter magas hegycsúcsok ölelik a völgyet.
Visszatekertünk a Kecskelábi pihenőhöz, követve a Bükki (kerékpáros) kék jelzést. Innentől már több helyen is úgy érezhettük, mintha a télnek esze ágában se lenne átadni a helyét a tavasznak, főleg a kanyarok voltak jegesek és havasok.
Bár több helyen nagy erőkkel folyik a fakitermelés, nem kell aggódnunk a munkálatok miatt, hiszen az erdőmérnökök tudják a dolgukat. Több évtizeden át tartó erdőfelújítási munka folyik, melynek során az idős erdő mintegy felét hátrahagyták. Ezek viszont kiemelten fontosak, mert fajgazdagságuk révén a térség meghatározó állományai. Lehetőséget adnak olyan fajok és a fajok közötti kapcsolatok megjelenésére, melyek léte csak egy adott koron felül lévő fákban lehetséges. Ilyen például a remetebogár, mely csak a 200 év feletti fákban fordul elő.
Elértünk a Nagy-mezőre, amely fokozottan védett terület. A Bükk-fennsík a Bükk-vidék központi részén nyújtózik el, hiszen a Bél-kőnél kezdődik, majd keleti-északkeleti irányban húzódik a Bükkszentkereszt-Hámor vonalig. A hossza 18–20 km, szélessége 5–7 km.
Alig van olyan négyzetmétere a rétnek, ahol ne lenne védett növényfaj. Natura 2000 összefüggő európai ökológiai hálózat részét képezi ez az 1976 óta fokozottan védett terület.
A Bükk-fennsík központi részén helyezkedik el a Nagy-mező, amely egy fátlan, lankás terület. Jó néhány töbör, dolina vagyis másnéven vízgyűjtő található itt. Az idén télen a hőmérők egészen -29 fokig süllyedtek, sőt a nyári időszakban is mértek már mínuszokat. Az összegyűlő hideg légpárnák és az erős kisugárzás miatt olyan mikroklímát kölcsönöznek a területnek, amely egyedülálló hazánkban.
Túránk Három-kő és Tar-kő lenyűgöző panorámája felé vezetett, hamarosan innen folytatjuk a beszámolót.
A cikkben szereplő fotók a Magyar Turizmus Média Kft. tulajdonát képezik, azokat interneten, nyomtatott formában, vagy bármilyen más módon megjelentetni, másolni, közölni tilos. A fentiektől eltérni kizárólag a www.bringazas.hu oldal üzemeltetőjének írásos engedélyével van lehetőség.
